Keresés eredménye

120 év még egy világvárosi rangú és méretű főváros életében is nagy idő. Nehéz volna akár csak címszavakban is összefoglalni, mi mindent láttak ennek a városnak a lakói 120 év alatt a villamosok ablakaiból. Épülő Nagykörutat, a Duna partjára termett Parlamentet, Új Duna-hidakat, a kontinens első földalattijának (földalatti villamos vasútjának) építését. Időnként rommá lőtt pályaudvarokat és templomokat, a vízbe zuhant Margit hidat, '56-osokat a Corvin közben...

Budapest az osztrák-magyar kiegyezést követően, 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesülésével. A század végére Európa legfiatalabb nagyvárosa lett, lakosságának száma megháromszorozódott, épületeinek száma megduplázódott. A városegyesítés éveiben...

120 éve indult meg a villamos közlekedés Budapesten, 1887. november 24-én a Nagykörúton. Az első kocsiszín a Nyugati pályaudvaron volt, itt tárolták az üzemidőn kívüli járműveket. Ebben az időben a villamosok alsó áramszedővel közlekedtek 1000 mm-es nyomtávon. Az első normál nyomtávú (1435 mm) felsővezetékes vonal a mai Baross utcánál futott 1889-ben. A Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) a Baross kocsiszín 1888-as megnyitása után 1912-ben a mai Sport ás Törökbecse utca sarkánál megépítette a Hungária kocsiszínt. Ekkor számos konkurens villamos vasúti társaság működött Budapest területén. Amikor a jól ismert nevű BSZKRT, a "beszkárt" megkezdte tevékenységét 1923-ban - ezáltal kerültek...