Magyar
English
Keresés eredménye
Több tíz milliárdos kiesést jelenthet az országnak egy újabb sztrájk
A BKV Zrt. menedzsmentje továbbra is elutasítja a határozatlan idejű munkabeszüntetés lehetőségét
Tovább
Ne legyen sztrájk az érettségi alatt!
A BKV menedzsmentje továbbra is a megegyezésre törekszik
Tovább
Az előzetes szakértői vélemények nem támasztják alá a Feneketlen tó vízszintjének csökkenése kapcsán a 4-es metrót ért támadásokat
Az eddigi szakvélemények szerint nagy biztonsággal kijelenthető, hogy nincs összefüggés
Tovább
A DBR lefolytatta a vizsgálatot az illegális újpesti földlerakás kapcsán
A belső vizsgálat nem állapított meg összefüggést a 4-es metró építése és a földszállítás
Tovább
BKV: teljesülhet az érdekképviseletek fő követelése
Csütörtökön folytatódnak a tárgyalások a szakszervezetek és a BKV vezetése között
Tovább
A sztrájk napján is volt dolga a BKV Ügyfélszolgálatának
Ma újra tárgyalnak a BKV Zrt. vezetői és a szakszervezetek
Tovább
A DBR is vizsgálja az illegális újpesti földlerakás körülményeit
A beruházó együttműködik a kerület vezetőivel a felelősök megtalálásában
Tovább
Kigyulladt egy munkagép a Gellért téri szellőző alagútban
Az esemény nem befolyásolja a 4-es metró építésének többi munkafolyamatát
Tovább
A kelenföldi autóbuszgarázs története
Az autóbusz-közlekedés fejlesztésének koncepciója már az 1920-as évek közepén a fővárosban mind a pesti, mind a budai oldalon 50-50 jármű tárolására alkalmas forgalmi telep létesítését tartalmazta. A budai oldalon az Alkotás és a Hantos (Tarcsay Vilmos) utca sarkán lévő telkek közül jelöltek ki hármat autóbusz forgalmi telep létesítésére. A külföldi tapasztalatok azt mutatták, hogy a nagyobb, 120-140 autóbuszt befogadó forgalmi telepek létesítése és üzemeltetése a leggazdaságosabb megoldás, ezért a főváros vezető testülete 1928. januári határozatában úgy döntött, hogy a pesti oldalra tervezett forgalmi telep területét bővíti, a budai oldalra tervezett forgalmi telep megépítésétől pedig eltekint.