A Böcker fékezőszelep a korai, levegős fékrendszerrel működő villamos járművek fékezésének szabályozására szolgáló berendezés volt. Néhány példány még napjainkban is használatban van, nem csak a nosztalgia járműveken, hanem a tehermozdonyokon, hóseprő gépeken is.

A Böcker típusú fékszelep közvetlen működésű, tehát segítségével a fékhenger közvetlenül tölthető vagy üríthető, így szabályozható a fékhengerben a légnyomás, általa pedig a fékezőerő. Egyszerű működéséből adódóan legfeljebb három kocsi (azaz egy motor és két pórkocsiból álló szerelvény) megfékezésére alkalmas. (A nagyvasúton ezzel szemben közvetett működésű fékberendezéseket használnak, melyek jellegzetessége, hogy a fékszeleppel mindössze egy szabályzó alapjelet állítanak elő, ahol az információt a körben tapasztalható légnyomás hordozza. A fékhengert egy teljesen külön körről, kormányszelep tölti és üríti a vezérlő ág nyomásának függvényében. Így egyrész lényegében korlátlan szerelvényhossz képezhető, másrészt biztonságosabb, hiszen a vezérlő levegő nyomáshiánya jelzi a teljes befékezést, tehát levegő vesztés esetén automatikus fékezés következik be.)

A szelep működése jól követhető a fenti animáción. A szelepnek négy tartománya van, fokozat nélkül szabályozhatóan. Nulla állásban minden irányból zárt a szelep, sem a hengerbe, sem a hengerből nem áramlik levegő. A pillanatnyi elért állapot tartására szolgál. Egy beállított fékezőerőt tehát ebben az állásban megtartja. (A két vezetőállásos kocsik esetében, az elhagyott végen lévő szelepnek is ebben az állásban kell lennie, mert csak így avatkozik be.) Ettől jobbra, előre található az oldó tartomány. Ebben a tartományban, változó keresztmetszeten lehet a levegőt a fékhengerből a szabadba ereszteni. Legnagyobb keresztmetszeten a teljesen kifordított állásban üríti a fékhengert. A teljesen kifordított helyzetben kell a jármű gyorsítását végezni, hiszen ilyenkor, még hiba esetén sem következhet be fékezés. A nulla állástól balra található az üzemi fék tartomány, melyben fokozat nélkül változtatható keresztmetszeten lehet a fékhengert feltölteni a jármű légtartályában tárolt sűrített levegővel. Minél nagyobb keresztmetszeten, és minél hosszabb ideig történik a töltés, annál nagyobb lesz a fékezőerő. A kívánt fékerő elérésekor (illetve a levegős rendszer késleltetései miatt korábban) nulla állásba kell a szelepet forgatni, így a kívánt fékezőerő állandósítható. Az üzemi féktartomány vége a vészfék pozíció, ahol a legnagyobb keresztmetszeten, a lehető leggyorsabban megy végbe a fékhenger feltöltése levegővel, így a legnagyobb fékhatás, a lehető leggyorsabban érhető el.