Tisztelt Szerkesztő Úr!

A Blikk mai napon megjelent "Erre megy el a BKV pénze" című cikkében a számos csúsztatás mellett több ponton valótlanságot állít az újságíró annak ellenére, hogy a BKV minden általa feltett kérdésre megküldte a kimerítő választ. A cikk megírásakor az újságíró rendelkezésére állt minden információ ahhoz, hogy a valós tényeket írja meg. A szakmai etika, a hiteles újságírás szégyene, hogy a válaszok ismeretében, azokat figyelmen kívül hagyva írta meg cikkét. Azon túl, hogy Társaságunkat rossz színben, pazarló vállalatként mutatta be és ezzel rontotta a BKV hírnevét, nemcsak nekünk, de minden olvasójának kárt okozott, hiszen visszatartva az információkat félretájékoztatta őket. Cikkében olyan, korábban kötött szerződéseket említ, amelyek vagy már nem hatályosak, vagy válaszunkban megindokoltuk azok szükségességét. Emellett hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy a korábban kötött kontraktusokat folyamatosan felülvizsgáljuk, szükségességüket ellenőrizzük a gazdaságosabb működés érdekében, több esetében pedig büntetőeljárás van folyamatban. Az alábbiakban közöljük a cikkben megjelent csúsztatások, hazugságok jegyzékét, valamint azok pontosítását annak érdekében, hogy az olvasók valós képet kaphassanak.

Valótlanul szerepelt a cikkben, hogy az éjszakai közlekedés megszüntetésére készülne a városvezetés. A megjelentekkel szemben a BKV a tavalyi év végén, a társaság nehéz gazdasági helyzetét ismerve felülvizsgálta a járművezetőket szállító szolgálati járatok aktuális rendszerét, és olyan javaslattal állt elő, amely az éjszakai járatok kismértékű fejlesztésével (bővítésével és nem megszüntetésével!) párhuzamosan lényegében megszüntetné a szolgálati járatokat. Ezzel egyrészt megtakarítást érnénk el, másrészt az éjszakai hálózat fejlesztésével az utazóközönség számára is igénybe vehetően közlekednének a járművek. Az erről szóló előterjesztést a BKV igazgatósága elfogadta az év végén, jelenleg a Fővárosi Önkormányzattal és a Budapesti Közlekedési Központtal zajlanak az egyeztetések a bevezetés részleteiről. Ezek az egyeztetések azért szükségesek, mert az éjszakai járatok részei az úgynevezett Paraméterkönyvnek, vagyis a Főváros, mint megrendelő által a BKV-tól elvárt teljesítményeknek, így ezen módosításokat társaságunk csak a megrendelő egyetértésével, jóváhagyásával tudja meglépni.

Csúsztatás, ahogyan a cikkben "legfurcsább" tételként szerepel a madárriasztó alkalmazása. Bár a cikkben - a 10 megválaszolt kérdés közül talán egyedüliként - az újságíró hivatkozott a sajtóosztály tájékoztatására, miszerint madárriasztóval infrastruktúrát védenek, hiszen a galambok komoly károkat okozhatnak a műszaki berendezésekben, másrészt az utasokat védik a galambok okozta kellemetlenségtől, a madarak ürülékétől, ám azt elfelejtette megemlíteni, hogy mindezeken túl, esztétikai szempontból, és ami még fontosabb, higiéniai okokból is elengedhetetlen, hogy a BKV érintett területeit madárvédelemmel lássuk el. Egyik utas sem szeretné, ha a várakozásra kijelölt helyek felett állandóan madárürülék potyogna rájuk.

Félrevezető módon hivatkozik a cikkben említett szerződésre: "a humán kockázati tényezők" kutatására 20 millió forintért. A pontos összeg feltüntetése mellett az újságíró nem említette - annak ellenére, hogy a megküldött válaszunkban szerepelt -, hogy az elkészült anyag megfelel a K+F feltételrendszerének, az ilyen kutatások pedig adóterhet mérsékelnek, tehát a BKV számára nem jelentenek egyébként megspórolható kiadást.

Szintén erős csúsztatás, ahogyan a cikkben szerepel "40 millióba került egy "kikötői ponton szemléjének"" elvégzése című tétel. Ez a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy a BKV szakemberei egyetlen szemlére, egy folyóparti sétára költenének ennyi pénzt. Ezzel szemben ez az összeg nem egy-két órás rátekintést, hanem vízből kiemelést és elszállítást is magában foglal. A szemlézésre vonatkozó szerződéskötés a hatóság által előírt feladatokra 39.300e Ft értékben pályáztatás útján történt 2011-ben. A munka lényege az, hogy ezek olyan közforgalmú kikötők, amiket a BKV köteles üzemeltetni és mint ilyen, hatósági engedély szükséges a működtetésükhöz. A kikötőket a hajózási hatóság előírásai szerint 10 évente le kell vizsgáztatni, illetve meder- és parthasználati díjat kell fizetni. Ez az összeg a szemlén kívül tartalmazza a kikötők rögzítését, pótlását, elszállítását, vízből való kiemelését, szárazon történő festését, karbantartását, javítását, majd az ezt követő vizsgáztatást, a szemléztetést és az eredeti helyre történő visszaállítást. Ezek a kikötők a saját hajók üzemeltetéséhez szükségesek, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a hajózás évente mintegy 30-40 milliós nyereséget termel a BKV-nak (részben kikötők bérbeadásából). Ezt a magyarázatot az újságírónak a tegnapi válaszunkban megadtuk.

Valótlan állítás a cikkben, hogy a BKV-ban "fontosnak tartják az ifjak tájékoztatását, 250 ezret szánnak havonta tanulmány készítése és gyermek és ifjúsági korosztály felé történő vállalati kommunikáció kidolgozására", hiszen az újságíró jelen időben ír arról, hogy a BKV havonta fizet ki ilyen összeget az említett tanulmányokra. Az állítás egyszerű hazugság, hiszen az újságírónak kiküldött válaszunkban pontosan megírtuk, hogy a szerződést még 2009-ben felmondtuk, valamint kiemeltük, hogy a korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgáljuk, szükségességüket ellenőrizzük. Így több mint két és fél éve nem fizetünk az újságíró által jelen időben említett szerződés után.

Félrevezetően tájékoztatja az újságíró az olvasókat, amikor azt írja: "a XIII. kerületi Népfürdő utcában évente 2 millióért bérelnek egy 7 négyzetméteres ingatlant, amely voltaképpen egy antenna helye. Ugyanekkora alapterületért Csepelen 5,4 milliót is fizet a BKV." A kérdésről szintén kimerítő tájékoztatást adtunk az újságíró által pontatlanul "ingatlannak" nevezett bérleményekről. Természetesen nem csak "antenna helyeket" bérel a BKV, ahogyan a könyvesboltban a könyvet sem a fél kilónyi papírért vesszük. A tegnap megadott válaszunkból is kiderült, hogy a BKV új rádiós rendszert épített ki, mely szükséges volt egyrészt a jogszabályi változásokból adódó frekvenciaátállási kötelezettség, másrész az elöregedett, gazdaságosan tovább nem üzemeltethető rádiós rendszerek kiváltása miatt. Az új rádiós rendszer megfelelő működéséhez 6 bázisállomás telepítése történt meg. Az említett 5,4 millió forintos bérleti díjat Társaságunk a felszerelt antennák után fizeti, ahol 1 db antenna elhelyezésének a díja havi 50.000 forint, amiből 9 db van bázisállomásonként. Ez az összeg a jelenlegi piaci környezetben általánosnak mondható, a többi bázisállomásnál ennél kedvezőbb árban sikerült megállapodni, ebből adódik a jelentős eltérés. A fenti tényekből jól látható, hogy a berendezések elhelyezéséhez szükséges területért (7m2) ebben az esetben nem is fizetünk. A mobilszolgáltatók antennái is hasonló vagy magasabb bérleti díjak alapján kerülnek kihelyezésre házak, építmények magas pontjaira, tehát ilyen esetekben a négyzetméter-alapú számítás félrevezető.

Ugyancsak pontatlanul, a teljes tájékoztatáshoz szükséges információk nélkül hivatkozott a cikk szerzője abban a mondatában, hogy "134 millióért szódavizet vásárolnak, ám ezzel a kitikkadt sofőrök olthatják a nyári melegben a pihenőkben a szomjukat", hiszen a szerződés nyilvántartásban feltüntetett becsült értékek nem a kifizetést jelentik, hanem - az indokolt esetben szigorú ellenőrzési feltételek mellett - a szerződésből maximálisan lehívható összeget. Ez a szerződésben a lehívásra vonatkozóan jogi kötelezettségvállalást nem jelent. A szerződésből évente átlagosan 2,5 millió Ft értékű megrendelést adunk ki, a BKV dolgozói számára (járművezetők, karbantartók, stb.) jogszabályban előírt, munkavédelmi szempontból kötelező védőital-ellátás érdekében, tehát a szerződéses keretösszegként a cikkben szereplő 134 millió forintot az átlagos költés alapján 54 év alatt költi el a BKV - mint ahogy megírtuk.

Torzító a "cég 169 milliós keretből vehet lámpaizzókat" állítás, hiszen az említett szerződés 24 hónapos időtartamú és valamennyi fényforrás beszerzésére vonatkozik (izzók, fénycsövek, lámpák, foglalatok) amely az épületekben, különféle létesítményekben, illetve a járművekben alkalmazásra kerül. A szerződés 400 féle termék rendelését teszi lehetővé, a megjelölt érték a 24 hónap alatt lehívható maximális összeget jelöli, annak lehívására nincs kötelezettségünk.

Az újságíró szóvá teszi az 1,4 millió forintos "stratégiai fontosságú vezetők egészségügyi vizsgálatára" kötött szerződést, melyet évekkel ezelőtt kötött a társaság, de ez keretszerződés, melyből nem kötelező a lehívás. 2011-ben ilyen vizsgálatra nem került sor, tehát valójában nem történt ilyen kifizetés.

Rosszhiszemű megfogalmazás és valótlan állítás, hogy "cipővásárlási szaktanácsokat is megfizetnek 780 ezer forintért." A hivatkozott szerződés 2009 januárjában került aláírásra, az akkor zajló, formacipő beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásban történő szakmai közreműködés, a műszaki paraméterek pontos, jogszabályoknak megfelelő meghatározása céljából. A szerződés teljes összege 780.000 Ft, amely - tekintettel arra, hogy végül nem került sor a szakértő bevonására és alkalmazására - egyáltalán nem került kifizetésre.

Hatásvadász és szakmaiatlan az állítás, hogy "a tisztaságról a 335 millió forintos takarítóeszközök és pipereszappanok gondoskodnak." A szerződés 36 hónap időtartamú, és ezen időszak alatt teszi lehetővé a takarító és tisztító eszközök, háztartási papírtermékek, szappanok szállítását. A szerződés az alábbiak miatt kerül megkötésre: az alapvető higiénés szabályok megkövetelik azt, hogy a munkavállalók által használt szociális helyiségekben biztosítva legyenek az alapvető higiéniás eszközök, továbbá a munkavédelmi előírások alapján a szennyezéssel járó munkakörökben biztosítani szükséges a jogszabályi előírásoknak megfelelő tisztálkodási lehetőségeket. A szerződés ezeken felül kisebb mennyiségben tartalmazza a korábban is saját hatáskörben végzett kisebb tisztításokhoz, takarításokhoz szükséges anyagokat és eszközöket. A szerződés megjelölt értéke a 36 hónap alatt lehívható maximális összeget jelöli, annak lehívására nincs kötelezettségünk.

Megtévesztő az állítás, hogy a "galyatetői pihenőházukban a szemétszállításért 482 ezer forintot fizetnek" A Társaságunk galyatetői pihenőházában keletkező szemét elszállítására szól a szerződés, amelyet a helyben illetékes közszolgáltatóval kötöttünk határozatlan időre. A szemét elszállításának díját havonta fizetjük meg, mint más közszolgáltatás esetében, ez az összeg jelenleg 2640 Ft/hó. A megjelölt összeg a szerződés informatikai nyilvántartása miatt mint elvi lehetséges maximális érték került megjelölésre.

Félinformációt közöl az újságíró a BKV múzeumi költségeivel kapcsolatban, amikor azt írja: "Deák téren évente 42 milliót visz el a földalatti múzeum fenntartása" A Deák téri múzeum üzemeltetése esetében 927.400 Ft + ÁFA/hó összegbe kerül a múzeumőri, pénztárosi személyzet teljes költsége (a könyvelési díjakat és minden vonatkozó bérrel kapcsolatos költséget is ideértve). Ez biztosítja egész évben a múzeum heti 6 napos nyitva tartását és az itt működő pénztár üzemeltetését. Az év hét hónapján nyitva tartó szentendrei múzeumnál ugyanez 1.791.143 Ft + ÁFA / hó. Ez az összeg hét hónap üzemeltetést, továbbá az összes gondnoki tevékenységet, járműmozgatást, téli üzemeltetést, kertgondozást, vágánytisztítást, soron kívüli nyitásokat-zárásokat (pl. forgatáskor, rendezvényekkor) stb. is fedezi. Az összegek 2010. március óta nem emelkedtek. Egyéb költségként merülhetnek fel a villamosenergia-felhasználás, a gázfogyasztás, a riasztóüzemeltetés - ezen költségeket a BKV fedezi, az előbb említett szerződésen felül. A K.L.M.I. Vasúti Jármű és Alkatrész Javító Közkereseti Társasággal, majd - a cég névváltoztatását követően - Kazi L-Mix Kft.-vel kötött, a fenti munkák ellátására kötött szerződés(ek) keretösszege valóban 42.023.830 Ft, ugyanakkor a teljes lehívott éves összeg ennek kicsit több mint a fele, 23.666.801 Ft. Ez az összeg a Deák téri mellett már a szentendrei múzeum üzemeltetési költségeit is magában foglalja. A fentiekhez szorosan kapcsolódnak a múzeumok bevételei is: a két intézmény a tavalyi évben jegyértékesítésből 5.976.650 Ft, ajándéktárgy értékesítésből pedig 2.768.185 Ft-os bevételre tett szert, ami együttesen 8.744.835 Ft.

A cikk azt állítja, hogy a balatonfenyvesi Továbbképzési és Szabadidő Központ üzemeltetése 141 millió forintba kerül a BKV-nak. Az ingatlan 31 162 m² alapterületű zárt ősparkban terül el, kihasználtsága közel 100 %-os, továbbképzésekre, oktatásokra is hasznosítható, továbbképzéseken átlagban 2500-2600 fő vesz részt, még 2011-ben 2743 fő élt az üdülés lehetőségével, köztük hátrányos helyzetű dolgozók is. A társaság likviditási helyzetéből adódóan 2012-ben a létesítmény üzemeltetése bizonytalan, a továbbképzések megtartása szünetel - amennyiben az újságíró feltette volna a kérdését, készséggel reagáltunk volna erre is.

A cikk hivatkozik a biztonsági tollakkal kapcsolatos másfél milliós szerződésre is. Sajnos, közismerten nagy kárt okoz a BKV-nak a bérlethamisítás. Nem értjük tehát, hogy miért állítja pellengérre az újságíró az értékcikkek hamisítását ellehetetlenítő, de legalábbis megnehezítő másfél millió forintos keretösszegről szóló szerződést, ami nagyobb veszteségtől óvja meg cégünket, mint amennyit költünk rá.

A BKV Zrt. bizonytalan finanszírozási helyzetére tekintettel mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb költségszinten - az alaptevékenység ellátásának sérülése nélkül - biztosítsa az utazóközönség kiszolgálását. A korábban kötött szerződéseket folyamatosan felülvizsgáljuk, szükségességüket ellenőrizzük. A BKV elsődleges feladata a közlekedés fenntartása, de emellett olyan feladatokat is ellát, amelyek ugyan nem tartoznak szorosan a fővárosi közlekedéshez, mégis a BKV-ra hárulnak, így például a budapesti közlekedés történetének és a BKV muzeális értékű relikviáinak gondozása. A BKV egy 12 ezer embernek munkát adó nagyvállalat. Működése összetett kérdés, ami nemcsak a járművek közlekedtetését, hanem számos egyéb terület folyamatos fenntartását jelenti.

A korrekt tájékoztatásba álláspontunk szerint nem fér bele az, hogy az újságíró olyan, korábban kötött szerződéseket citál elő, amelyek vagy már nem hatályosak, vagy válaszunkban megindokoltuk azok szükségességét. Emellett hangsúlyoztuk és hangsúlyozzuk, hogy a korábban kötött kontraktusokat folyamatosan felülvizsgáljuk, szükségességüket ellenőrizzük a gazdaságosabb működés érdekében, több esetében pedig büntetőeljárás van folyamatban.

A BKV Zrt. minden dolgozója és vezetője felelősségteljesen, legjobb szakmai megítélése szerint dönt, amikor valamely feladat ellátására külső partnerrel köt szerződést, a korábbi szerződéskötési gyakorlatot a társaság vezetése felszámolta. Egy BKV-hoz hasonló méretű gazdasági társaság életében mindig lehet olyan szerződéseket találni, melyek a valós háttér ismerete nélkül szenzációként állíthatók be. A BKV több ezer járművet üzemeltet, a legkisebb alkatrész beszerzésére vonatkozó keretszerződés is tízmilliós nagyságrendű lehet. Kérjük, mielőtt valaki szenzációt próbál gyártani ilyen témában, kérdezzen, válaszolni fogunk

Vajta Zoltán, a Blikk újságírója nem először közöl tényként félinformációkat, csúsztatásokat, egyszerű hazugságokat a BKV Zrt.-ről, amely az újságírói hozzá nem értésen túl a Blikkre is rossz fényt vet. A további együttműködésben bízunk, de a BKV kénytelen megtenni a szükséges jogi lépéseket.

Üdvözlettel

BKV Zrt.