A tavaszi közvélemény-kutatás idején a megkérdezettek 73%-a hallott arról, hogy a BKV Zrt. a pótdíjak emelésére készül, ami igen magas aránynak tekinthető, hiszen éppen a kutatás kezdetén hangzott el erről a hivatalos bejelentés.
A BKV pótdíjemelési tervével a megkérdezettek 44%-a egyetértett, 46% nem értett egyet, 10% pedig tartózkodott a válaszadástól. Az egyetértők főképp azok, akik már korábban is hallottak a tervről, és nem a felmérés során értesültek róla. A felmérésből kiderült, hogy legtöbbször a diákok bliccelnek. Talán éppen ezért fordulhatott elő, hogy a legnagyobb ellenérzést a tanulók körében váltotta ki a pótdíj emelés terve.

A 1002 fő - 15 és 65 év közötti budapesti lakos - megkérdezésével végzett telefonos közvélemény-kutatás eredménye szerint a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság szolgáltatásait igénybe vevők 42%-a naponta többször, 21%-a pedig naponta utazik a BKV Zrt. járművein. Az utasok túlnyomó többsége autóbusszal, metróval és villamossal közlekedik.
A megkérdezettek 49%-a rendszeresen igénybe veszi a metrót, ezért ezek az utasok naponta többször is találkozhatnak a BKV jegyellenőreivel. A közönség harmada viszont csak ritkán botlik ellenőrökbe - főképp azok, akik trolibuszokkal utaznak.

A hívottak 61 százaléka azt nyilatkozta, hogy minden hónapban vesz bérletet. Az 1997-es felmérésben csak 42 százalék volt ugyanez az arány. Valószínűsíthető tehát, hogy az elmúlt 10 év alatt nőtt a bérletvásárlási szándék.

A megkérdezettek 6%-a gyakran veszi igénybe a BKV Zrt. szolgáltatásait jegy, vagy érvényes bérlet nélkül, és kevesebb, mint a fele (49%) mondta azt, hogy ilyen még sohasem fordult elő vele. Az 1997-es kutatás során még 9 százalék volt azok aránya, akik azt mondták, hogy gyakran szoktak bliccelni, ugyanakkor 66 százalék volt azoké, akik azt állították, még sohasem blicceltek. A bliccelésről beszámolók leggyakrabban megpróbálják kicselezni az ellenőrt, illetve bemutatják a büntetés napjától érvényes, utólag megvásárolt bérletet. Péntek óta azonban ez már kevésbé kifizetődő módszer, hiszen az utólagos bérletbemutatás díja 750-ről 2500 Ft-ra emelkedett. Ez az összeg pedig csupán 450 Ft-tal marad el a havi diákbérlet árától. Az utólagos bérletbemutatás lehetősége egyébként egész Európa nagyvárosait tekintve egyedülálló lehetőség.

A megkérdezettek 71%-a nagyságrendileg pontos becslést adott a teljes árú havi bérlet áráról. A hívottak 11%-a jelentősen alábecsülte, 4%-uk pedig jelentősen túlbecsülte azt. 14%-uk azonban még megbecsülni sem tudta. Egészen pontosan azonban csak a hívottak 8%-a mondta meg a teljes árú felnőtt bérlet jelenlegi árát.

A hívottak kétharmada rendszeresen (legalább hetente) szokott ellenőrökkel találkozni. Naponta többször 21%-uk, napi gyakorisággal 19%-uk, hetente többször 15%-uk, hetente 10%-uk. A közösségi közlekedést igénybe vevők harmada viszont csak ritkán botlik ellenőrökbe. Ez is indokolja, hogy a felszíni járműveken is tovább fokozzuk az ellenőrzést, ami növeli a jegy- és bérletvásárlási hajlandóságot.