A budapesti közösségi közlekedés múltja persze sokkal hosszabb: az első társaskocsi megjelenése, 1832 óta számtalan társaság és jármű szolgálta a budapestieket.

De mi történt negyven évvel ezelőtt?

Miután 1949-ben felszámolták a városi közlekedés minden ágát összefogó BSZKRT-ot (Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt.), hat széttagolt közlekedési vállalat alakult. Hamar bebizonyosodott, hogy ez nem volt bölcs döntés, de a változtatásra majdnem 20 évet kellett várni.

Első lépcsőben a főműhelyeket egyesítették, majd a villamos, a busz, a HÉV és a hajózás összevonásával 1968 január 1-jétől létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat. Ami ez után következett, annak sokan tanúi voltak - idézzük csak a legfontosabbakat. Még abban az évben bevezették a kalauz nélküli járatokat (ezt persze meg kellett előznie a tarifarendszer egyszerűsítésének).

1970-ben megnyílt a 2-es metró első szakasza, majd két évvel később a második. 1973-ban újjászületett és meghosszabbodott a kis földalatti vonala, s megújult a Fogaskerekű is.

1977-ben a BKV fennhatósága alá került a Libegő, majd 1986-ban a romjaiból újjászületett Budavári Sikló. 1976 és 1990 között négy ütemben megépült a 3-as metróvonal.

A rendszerváltozás után, 1991-ben a főváros önkormányzata lett a BKV tulajdonosa, majd a vállalatot 1996-ban részvénytársasággá alakították. Azóta elindult az 1-es és 3-as villamos, megújult a csepeli és a szentendrei HÉV, megkezdődött a trolibuszok cseréje, megjelentek a a Combinók a felújított Nagykörúton, és jelenleg is folyik a 4-es metró építkezése... csak hogy néhányat említsünk az azóta megvalósult fejlesztésekből.

S csupán egyetlen számadat: évente csaknem 1,3 milliárd utast szállítunk. Most is utazásra hívjuk Önöket - térben és időben. Budapest legforgalmasabb közlekedési csomópontjainál pillantunk vissza régmúltra és közelmúltra, felidézve a város történetének egy-egy mozzanatát, s fölelevenítve az elmúlt negyven esztendő hangulatát, járműveit, jellegzetes arcait. Kérem, vigyázzanak, az ajtók záródnak! Indulunk.