Az elektromos áramkörök védelmére olvadó biztosítókat alkalmazunk. Szinte a kezdetektől az UV villamosokig a nagyobb, hálózati feszültségről (600V) működő segédüzemi fogyasztók védelmére használták a patron biztosítókat, melyek fa dobozba voltak elzárva. A biztosíték bakelit hengerében kvarchomok veszi körül az olvadó szálat. A homok az ívoltás szerepét tölti be. Az olvadó szál a névlegesnél nagyobb áram hőhatása következtében megolvad, elszakad, és bontja az áramkört.

A biztosítót keményfából készült dobozba zárták. A doboz fedelére címfestéssel felírták, hogy mely berendezés védelmét szolgáló biztosítót rejti. A hő és láng hatásaitől eredetileg azbeszt lemez védte a fát. A doboz úgy van kialakítva, hogy a fedél kinyitásakor kiemeli a biztosítót az áramkörből.

Valamennyi típuson megtalálható volt, még az UV villamosokon is. A hóseprő gépeken és tehermozdonyokon, és természetesen a nosztalgia kocsikon még ma is üzemben van néhány példány. Jellemzően a sínfék, a légsűrítő, a motordinamó, esetenként az indításjelző védelmét látta el.