Több, közlekedéstörténeti szempontból figyelemreméltó újítást élt meg a 12-es járat, amely még ma is rója a köröket Budapest utcáin.

A Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BART) 1928. február 15. és április 6. közötti időszakban három új vonalon indított autóbuszokat. Ekkor gördült ki a garázsból a 12-es autóbusz is, amely ekkor még a Vörösmarty tértől a Wesselényi és a Dembinszky utcáig közlekedett.

A járat életében újabb és nagyobb volumenű változás a második világháború után történt. A lélekszámában egyre csak duzzadó fővárosban az ötvenes évek elejére a buszok egyre zsúfoltabban közlekedtek. Így a rendelkezésre álló 40 és 60 személyes járművek gyakran túlterhelten jártak, ezért egyre nagyobb szükség volt a férőhely növelésére. Erre 1954-'55-ben két kísérlet is történt. Egyrészt megkezdődött az - eddigieknél nagyobb méretű - Ikarus-66-os farmotoros autóbusz városi kivitelű prototípusának próbaüzeme a 12-es vonalán, másrészt beszereztek 16 db 40 személyes pótkocsit az AMG-től (Általános Mechanikai Gépgyár), amiket a nagykörúti 12-es járaton próbáltak ki először. A Fürst Garázs által üzemeltetett pótkocsik formailag a vontató lk-60-as típushoz igazodtak, és egy dupla ajtajuk volt középen.

Mivel a robosztus, a pótkocsiktól nehézkesen mozgó járművek a belvárosi forgalomban nem voltak ideálisak, így a kedvezőtlen tapasztalatok hatására külterületi vonalakra irányították őket.

A 12-es járat jelenleg is közlekedik a Boráros tér és az Alkotás utca közötti útvonalon.