BKV.hu

150 éves a Budavári Sikló

 

150 éve, 1870-ben adták át az akkor Budai Hegypályának nevezett Budavári Siklót, a világ második hasonló közlekedési eszközét. Építését a lyoni példa alapján Széchenyi Ödön – gróf Széchenyi István fia – kezdeményezte. Budapest egyesítése, a kiegyezés és azt követő városfejlesztési tervek is kedveztek a vállalkozás megvalósulásnak, amelynek fő célja a Várban működő minisztériumok, hivatalok és a Várszínház egyszerűbb megközelítésének elősegítése volt.

A hegypálya építésének helyét a Lánchíd budai hídfőjénél jelölték ki. Terveit Jaruszek Ödön készítette, majd Wolfahrt Henrik módosította, aki később az 1868 nyarán elkezdett kivitelezés irányítását is átvette. A pálya alsó végén egy nagyobb méretű, impozáns indítócsarnokot, felső állomáson egy egyszerűbb kivitelű fogadóépületet emeltek. A normál nyomtávú, 30 fokos hajlásszögű, 50 méteres szintemelkedést leküzdő pálya hossza 95 méter lett. A sikló gőzenergiával működő járművei Bécsben készültek, a kocsik három – nyolc-nyolc férőhelyes – lépcsőzetesen elhelyezett fülkéből álltak. A pályán két drótkötéllel ingaként összekötött kocsi közlekedett, az egyik felfelé, a másik lefelé. Biztonságukról egy „vészfékként” funkcionáló berendezés gondoskodott.

A Budai Hegypályán 1870. március 2-án indult meg a forgalom. Az akkor még valóban tömegközlekedési igényeket kielégítő újdonságot hamar megkedvelték, számos neves utasa is akadt. Ferenc József és családja mellett a brazil császár is tiszteletét tette rajta, de több magyar politikus, miniszterelnök, miniszter is – mint például Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Tisza István, Széll Kálmán, Wekerle Sándor vagy Károlyi Gyula – használta munkába járásra. Bár átalakítását, villamosítást többször is tervezték, lényegében 1944-ig változatlan formában működött. Budapest második világháborús ostroma alatt bombatalálat érte, amely után elbontása mellett döntöttek.
 
Helyreállítása véglegesen soha nem került le a napirendről, de arra egészen 1986-ig várni kellett. Ekkor eredeti helyén, a műemléki környezethez és régi megjelenéséhez igazodva, de a kor műszaki követelményeinek megfelelően rekonstruálták. A megújult, immár villanymotoros meghajtással üzemelő sikló Margit, illetve Gellért névre keresztelt kocsijai megőrizték a háromlépcsős, fülkés megoldást és az ingajellegű működtetést. Több mint negyven éves kényszerszünet után, 1986. június 4-én indulhatott újra az utasforgalom a már Budavári Sikló nevet viselő régi-új közlekedési eszközön. A BKV Zrt. által üzemeltetett, az UNESCO világörökség részét is képező különleges közlekedési eszköz egyedülálló dunai panorámájával ma is a főváros egyik közkedvelt látványossága.


Csatolt dokumentumok: