Tisztelt Vass Péter!
 
A mai (2012. augusztus 2.) HVG-ben megjelent, BKV Zrt.-ről szóló, Féken tartva című cikk tartalmaz bizonyos csúsztatásokat, amelyekre szeretnénk felhívni a figyelmüket.
 
Mindenekelőtt hadd tisztázzuk, hogy újságírójuk részletes választ kapott mindkét, rövid időn belül, azonos témakörben érkezett megkeresésére. Sajnáljuk, ha válaszunk, mégsem fedte le teljes egészében az adott témakört. Természetesen mind Rácz Tibor, mind pedig bármelyik kollégájuk és fotósuk részére biztosítunk lehetőséget, hogy elkísérjenek egy BKV helyszínelőt, amikor munkáját végzi, így teljes részletességgel megismerhetik a tevékenységüket. 
 
Ahogy azt Rácz Tibor újságírónak is megválaszoltuk, a felelősség megállapíthatósága esetén balesetek miatt kártérítést a biztosító fizet a károsultaknak, a BKV Zrt. biztosítási szerződései alapján. A kártérítés mértéke mindig az egyedi esettől függ. Azokban az esetekben, amikor a BKV felelőssége egyértelmű, megtörténik a kárrendezés. Társaságunk mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítási ügyintézés minél rövidebb idő alatt megtörténjen.
Az, hogy a biztosítóval történő egyezkedés során melyik érintett/hozzátartozó fordul bírósághoz, és melyik nem, már nem a BKV hatásköre, és nem is jellemző, hogy a károsult nem elégszik meg a kártérítéssel és egy, a biztosítóval szembeni per kimeneteleként BKV-t is be kell, vonják, mert olyan kár is keletkezett, aminek a megtérítésétől a biztosító jogszerűen zárkózik el.
Előfordul, hogy a balesetben résztvevő fél bírósághoz fordul a balesetből eredő kártérítési követelése érvényesítése miatt. Azoknál az utasbaleseteknél, ahol a BKV felelőssége, vagy egyáltalán a balesetben való részessége nem állapítható meg egyértelműen, ott perre kerülhet sor.
 
Egy járművezető átlagosan egymillió levezetett kilométerére jut egy saját hibás baleset - ez lényegesen jobb arány a közúton közlekedő autósokénál. Nem igaz, hogy nem indul rendőrségi eljárás a járművezetők ellen, vagy hogy dolgozóinkat nem terheli büntetőjogi felelősség, amikor beigazolódik, hogy hibáztak. Ezzel az állításával a HVG nem csak a BKV-t tünteti fel negatív színben, de a rendőrséget és a magyar igazságszolgáltatást is. Válaszunkban nem volt ilyen állítás! Előfordulhat, hogy egy káresemény bekövetkezésekor - amennyiben személyi sérülés nem történik-, járművezetőnk megegyezhet a balesetben részes felekkel. Ha erre nincs lehetőség, tehát nem tudnak megegyezni felelősség kérdésében (vagy pl. nem EU tagállamból érkezett az egyik fél), úgy járművezetőnk társasági és hatósági intézkedést köteles kezdeményezni.
 
Kifejezetten sértőnek találjuk a cikk végén található célozgatást, miszerint előnyben van a BKV-s helyszínelő egy balesetnél, és ezt kihasználva előnyhöz juttatja a céget is. Az állítás egyrészt valótlan, másrészt azt sugallja, hogy dolgozóink nem tisztességesen járnak el egy adott helyzetben, és teszik ezt más kárára. Közúti balesetnél, akár történt személyi sérülés, akár nem, bármelyik fél szabadon kérhet rendőri intézkedést, melyet a helyszínen megvárhat anélkül, hogy a BKV helyszínelőjével akár szót váltana - nem munkavállalóink felelőssége, ha valaki elmulasztja ezt. Társaságunknál képzett szakemberek dolgoznak, becsületes munkavállalók, akik felvételkor és azután is rendszeresen esnek át pszichológiai alkalmassági vizsgálatokon.
 
Üdvözlettel:
BKV Zrt.