Október 23-án az 52 évvel ezelőtti forradalomra emlékezik Magyarország. A szabadságharc első napján, már a délutáni órákban nagyobb tömegek jelentek meg a főváros utcáin, és az egyre gyarapodó tömeggel számolnia kellett a személyszállítást biztosító közlekedési társaságnak is. A 7-es busz például, az akkor még romokban álló Erzsébet híd helyett a Szabadság hídon közlekedett, így a busz utasai szemtanúi lehettek a műegyetemisták gyülekezésének. Este a járművek jelentős része már beállt a garázsokba és remízekbe, miközben a szabadságért sok ezer ember kezdett harcolni.

1956 nyarán három új, 150 személyes vízibusz szállította a Dunán a budapestieket, a Gellért tér és a Margitszigeti Nagyszálló között. Ősszel újabb Ik-60T trolibuszok jelentek meg a Dózsa György úton, szeptember végére pedig, több mint 500 autóbusz volt forgalomban. 52 évvel ezelőtt vezette be a fővárosi közösségi közlekedésbe az UV típusú villamosokat a Fővárosi Villamosvasút (FVV). Az első jármű még 1956 áprilisában forgalomba állhatott, a jelenlegi kettes villamos vonalán. A hazai gyártású villamosok forgalomba helyezése azonban a későbbi forradalmi események miatt hónapokat csúszott. Az ősz a közösségi közlekedés szempontjából ígéretesen indult, az október 23-ai események azonban jelentősen rányomták bélyegüket a virágzó közlekedésre is. Budapesten, az 1956 őszi harcok során a közösségi közlekedés rendkívüli károkat szenvedett. A korábbi lüktető fővárosi személyszállítás az események után erősen visszaesett, a lakosság igényeit a BKV elődjeiként működő szolgáltatók csak igen nagy nehézségek árán tudták kiszolgálni.
Az iskolába, munkába indulók tömegeit kiszolgáló közlekedés, egyik napról a másikra szűnt meg 1956 őszén. Az utcai harcok során tönkrement villamosvezetékek, vágányok, utak mellett további károkat jelentett, hogy a súlyos harcokban városszerte tartóoszlopok dőltek ki és megállók váltak használhatatlanná. A villamosközlekedés ennél is nehezebb helyzetbe került. Az utcai harcok során a villamos felsővezetékek kevesebb, mint a harmada maradt épen. Több mint száz villamos sérült meg, vagy vált teljesen használhatatlanná.
A forradalmi események után, november közepén, a mintegy 500 autóbusznak csak a töredéke állhatott újra forgalomba. Komoly gondot jelentett az üzemanyag- és gumiutánpótlás is. A villamosok felső-vezetékrendszerében, vágányhálózatában, és az áramellátásban keletkezett komoly hibák kijavításáig az autóbuszokra jelentős teher hárult. A millenniumi földalatti vasút hálózatában is jelentős károk keletkeztek, de ezek felmérése hosszabb időt vett igénybe. A felmérés után csupán november közepén indulhatott el újra a közlekedés. A felsővezeték-hálózat és a kocsik károsodása miatt december elején a trolibuszparknak is csupán a harmada járt az utakon.
A forgalom tehát rendkívüli nehézségek árán állt helyre. Még az év utolsó napjaira sem sikerült a közlekedést teljesen újraindítani.
Aztán december 31-én, Szilveszter napján, az újságok végre örömteli hírt közöltek, miszerint érdemesnek látják januártól a bérletek megvásárlását!