Közösségi közlekedés és az 1956-os forradalmi események
Október 23-án az 52 évvel ezelőtti forradalomra emlékezik Magyarország. A szabadságharc első napján, már a délutáni órákban nagyobb tömegek jelentek meg a főváros utcáin, és az egyre gyarapodó tömeggel számolnia kellett a személyszállítást biztosító közlekedési társaságnak is. A 7-es busz például, az akkor még romokban álló Erzsébet híd helyett a Szabadság hídon közlekedett, így a busz utasai szemtanúi lehettek a műegyetemisták gyülekezésének. Este a járművek jelentős része már beállt a garázsokba és remízekbe, miközben a szabadságért sok ezer ember kezdett harcolni.
1956
nyarán három új, 150 személyes vízibusz szállította a Dunán a
budapestieket, a Gellért tér és a Margitszigeti Nagyszálló között.
Ősszel újabb Ik-60T trolibuszok jelentek meg a Dózsa György úton,
szeptember végére pedig, több mint 500 autóbusz volt forgalomban. 52
évvel ezelőtt vezette be a fővárosi közösségi közlekedésbe az UV típusú
villamosokat a Fővárosi Villamosvasút (FVV). Az első jármű még 1956
áprilisában forgalomba állhatott, a jelenlegi kettes villamos vonalán.
A hazai gyártású villamosok forgalomba helyezése azonban a későbbi
forradalmi események miatt hónapokat csúszott. Az ősz a közösségi
közlekedés szempontjából ígéretesen indult, az október 23-ai események
azonban jelentősen rányomták bélyegüket a virágzó közlekedésre is.
Budapesten, az 1956 őszi harcok során a közösségi közlekedés rendkívüli
károkat szenvedett. A korábbi lüktető fővárosi személyszállítás az
események után erősen visszaesett, a lakosság igényeit a BKV
elődjeiként működő szolgáltatók csak igen nagy nehézségek árán tudták
kiszolgálni.
Az iskolába, munkába indulók tömegeit kiszolgáló
közlekedés, egyik napról a másikra szűnt meg 1956 őszén. Az utcai
harcok során tönkrement villamosvezetékek, vágányok, utak mellett
további károkat jelentett, hogy a súlyos harcokban városszerte
tartóoszlopok dőltek ki és megállók váltak használhatatlanná. A
villamosközlekedés ennél is nehezebb helyzetbe került. Az utcai harcok
során a villamos felsővezetékek kevesebb, mint a harmada maradt épen.
Több mint száz villamos sérült meg, vagy vált teljesen
használhatatlanná.
A forradalmi események után, november közepén, a mintegy 500
autóbusznak csak a töredéke állhatott újra forgalomba. Komoly gondot
jelentett az üzemanyag- és gumiutánpótlás is. A villamosok
felső-vezetékrendszerében, vágányhálózatában, és az áramellátásban
keletkezett komoly hibák kijavításáig az autóbuszokra jelentős teher
hárult. A millenniumi földalatti vasút hálózatában is jelentős károk
keletkeztek, de ezek felmérése hosszabb időt vett igénybe. A felmérés
után csupán november közepén indulhatott el újra a közlekedés. A
felsővezeték-hálózat és a kocsik károsodása miatt december elején a
trolibuszparknak is csupán a harmada járt az utakon.
A forgalom tehát rendkívüli nehézségek árán állt helyre. Még az év
utolsó napjaira sem sikerült a közlekedést teljesen újraindítani.
Aztán december 31-én, Szilveszter napján, az újságok végre örömteli
hírt közöltek, miszerint érdemesnek látják januártól a bérletek
megvásárlását!