A férfiak és nők közötti bérkülönbségek minimálisak a BKV-nál, sőt egyes kategóriákban a nőkre vonatkozó értékek még kedvezőbbek is, mint a férfi munkavállalóké – ezt mutatják a 2024-es év adatai. A BKV idén is csatlakozott az Amnesty International Magyarország kampányához, amelynek célja a nemek közötti bérszakadék felszámolása.

Az Amnesty International Magyarország „Egy lépéssel közelebb” kampányához csatlakozva a BKV idén ötödször készítette el, és hozza nyilvánosságra a civil szervezet módszertanának megfelelő adatszolgáltatását a bérekről. Az Amnesty által használt, nemzetközi számítási módszerek alapján a 2024-re vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a férfiak és nők közötti bérkülönbségek minimálisak a BKV-nál, sőt egyes szegmensekben a nőkre vonatkozó értékek még némileg kedvezőbbek is: a női munkavállalóknak például 8 százalékkal magasabb az átlag személyi órabére, mint a férfiaké. Pozitívnak értékelhető az is, hogy míg a BKV dolgozóinak 19,4 százaléka nő, a felső fizetési kategóriában a nők aránya ennél jóval magasabb, 30,6 százalék. 

A nagy-britanniai módszertan alapján számolt értékek („+” értékek esetén a férfiak értéke a kedvezőbb, „-” értékek esetén a nőké):
1.    Férfi-nő átlag órabér különbség: -8 %
2.    Férfi-nő medián órabér különbség: -7,2 %
3.    Bónuszban részesülő nők és férfiak aránya: Férfi: 72,3 %, Nő: 72,2 %
4.    Bónusz átlagos különbség: - 2,1 %
5.    Bónusz medián különbség: + 16,6 %
6.    Fizetési negyedek férfi-nő aránya:

• Felső negyed: Férfi 69,4 % - Nő: 30,6 %
• Felső középső negyed: Férfi 80,6 % - Nő: 19,4 %
• Alsó középső negyed: Férfi 91,2 % - Nő: 8,8 %
• Alsó negyed: Férfi 81,4 % - Nő: 18,6 %

A számok azt támasztják alá, hogy – ellentétben a negatív hazai és nemzetközi trendekkel – a BKV komoly eredményeket ért el a bérezési esélyegyenlőség területén. Az áttekinthető és következetes, úgynevezett HAY-rendszeren alapuló munkaköri- és bértarifarendszert 2018-ban vezette be a társaság, ez pedig lehetővé tette – nemtől függetlenül – minden munkavállaló számára a kiszámítható és piacképes bér elérését.

A budapesti közösségi közlekedés járművein elsőként a kalauz pálya nyílt meg a nők előtt 110 éve, amikor a frontokon harcoló férfiak munkáját vették át. Először a földalattin, majd a villamosokon is teljesítettek szolgálatot. Járművezetőként később, a második világháború után kezdtek nők dolgozni. Elsőként a villamosok vezetőállásában lehetett találkozni velük, majd a trolik kormányánál. Az 1970-ben induló budapesti metróközlekedésben a BKV kezdetektől foglalkoztatott női motorkocsi-vezetőket, jelenlegi arányuk is itt a legmagasabb a járművezetők között (31,6%). Autóbusz-vezetőként 1979-től dolgoznak nők a BKV-nál.

A nők azonban nem csak járművezetőként vannak jelen a társaságnál, a teljes munkaerő-állományban majdnem minden ötödik BKV-s nő. Ellátnak irodai munkákat, például, mint HR adminisztrátor, jármű- és infrastruktúra mérnök, informatikus vagy jogász. Sok nő dolgozik a villamos végállomásokon tabulátorkezelőként vagy a fődiszpécseri csoportban is. A diszpécserek között – akik a járműtelepeken vagy a végállomásokon segítik a metró-, villamos- és autóbusz-vezetők munkáját – szintén jellemző a női munkaerő, mint ahogy a Talált Tárgy Kezelőségen is.

BKV Zrt.

2025. március 7.