
Jobb-e autózni, mint villamoson utazni?
Erre a kérdésre mindenki ismeri a választ: „az autó kényelmesebb és csak azzal kell megosztani, akivel szeretném”. A mondat másik fele azonban hiányzik: az autózás lassú, környezetszennyező és drága! A lassulás 40%-os, a környezeti terhelés 60%-át okozza, negatív (externális) költsége Budapesten több, mint 500 milliárd forint évente.
Az autózás lassú
Az ezredforduló környékén Budapesten az autós közlekedés 5 év alatt drasztikusan lelassult. A lassulás mértéke óriási; ez a kocsiban ülőnek plusz üzemanyag költséget jelent. Az autók számának növekedése és az egyéni közlekedés lassulása ahhoz vezetett, hogy jelenleg a városban az autók átlagsebessége a Nagykörúton belül 13 km/h ( az egész városra vetítve ez az érték 22,3 km/h), ezzel szemben a közösségi közlekedés keringési átlagsebessége 21km/h, de a Nagykörúton belül is meghaladja a 15 km/h-t csúcsidőben.

Az autók átlagsebessége jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben
több idő - több pénz – több üzemanyag
(1. ábra)
Az autózás környezetszennyező
A BKV Zrt. által üzemeltetett
10 közlekedési ág közül csak egy károsítja a Budapestiek levegőjét, ez
pedig a busz. Jelenleg Társaságunk az utasok 41,3%-át busszal, 26,4%-át
villamossal, 22%-át metróval juttatja el úticéljához, a maradék 10,3%
oszlik meg a többi közlekedési ág között.
Ha a közlekedési ágak közötti megoszlást tovább módosítjuk úgy, hogy a
változtatástól azt várjuk hogy a kötöttpályás közlekedés előnyben
részesüljön, akkor a környezetre is kevesebb terhelés jut

a budapesti közlekedésből eredő levegő szennyezettségnek.
(2. ábra)
Az autózás drága, sok helyet foglal és nem energia-hatékony
Az autózás drága annak aki a
gépkocsit üzemelteti, ezt mindenki tudja (jármű árak, adók,
biztosítások, üzemanyagköltség). Azt azonban nem is gondolnánk, hogy a
Budapesti közlekedés ténylegesen megfizetett externális költsége 532
milliárd forint.

A közösségi közlekedés hatékonyabb, mint az egyéni (3.ábra)