BKV.hu

Jelentés a Nagykörúton történt forgalmi zavarok vizsgálatáról

A két ütemben - az új Combino villamos járművek üzemeltetését segítő, valamint az utazóközönség komfortérzetének javítása érdekében - felújított Nagykörúton többször előfordult a felsővezeték -áramszedő kapcsolatból eredő meghibásodás. A meghibásodások miatti forgalmi zavarok a közvéleményben megkérdőjelezték rekonstrukció megalapozottságát.

A Társaság vezetése részletes vizsgálatot folytatott, amely megállapította, hogy a több éves előkészítés és a rendelkezésre álló viszonylag korlátozott idő alatt végrehajtott - a közvélemény-kutatás szerint igen színvonalas - beruházás teljes befejezését követően eléri célját. A rendszer átmeneti zavarainak kiküszöbölése érdekében a tapasztalatok és eredmények ismeretében már június15-én intézkedési program készült.

Előzmények

Az új Combino típusú villamosok üzemeltetési körülményei, valamint az utazóközönség kiszolgálási színvonala javítása érdekében döntés született a Nagykörút infrastruktúrájának korszerűsítéséről, amelyet a Fővárosi Önkormányzat 550 millió Ft-tal támogatott :

  • Átalakítottuk, az áramellátási hálózatot, nagyobb üzembiztonságot adó párhuzamos táplálási rendszerre, megteremtettük az energiatakarékos, áram visszatáplálású fékezés lehetőségét.
  • Egy megálló kivételével (Margit sziget) felújítottuk a megállóhelyeket. Átépítettük a peronokat, megemelve a magasságukat, biztosítva a közlekedés lehetőségét a mozgáskorlátozottak, babakocsival közlekedők részére. Megjelenésében, felszereltségében korszerű, esztétikus megállóhelyeket alakítottunk ki.
  • Felújítottuk, kicseréltük a nagy igénybe vételnek kitett pálya szakaszokat (Margit híd pesti és budai felhajtó szakasza, Üllői úti kereszteződés, pályaívek) és kitérőket.

A felsorolt munkákon túl megújult az új villamosok karbantartó bázisa is. A Nagykörúton két ütemben, 2006. április 18-a és június 9-e között történtek a korszerűsítések.

Első szakaszon május 22-én, június 10-én pedig a Nagykörút teljes hosszán próbaüzem nélkül csúcsterheléssel (40 szerelvény) elindult a forgalom, egyidejűleg tovább folytatódnak azok a befejező munkák amelyek a vágányzár után is végezhetők.

A forgalom a régi, Ganz csuklós villamosokkal indult újra. A május 22-e, illetve június 18-a között eltelt 27 nap alatt összesen bekövetkezett események közül 9 okozott összesen 151 perc forgalmi zavart. (Ez azt jelenti, hogy a rendszer 99,53%-os üzembiztonsággal üzemelt.)

A villamos járművek közlekedéséhez az alábbi feltételrendszerek harmonikus együttműködése szükséges:

  • jármű,
  • áramellátás és felsővezeték,
  • pálya,
  • járművezetők.
  • A felsővezeték

    A Nagykörúton most kiépített felsővezeték hálózat a mai kor színvonalán áll, Európa több városában alkalmazott műszaki konstrukció. Hazai mintának - a kifogástalanul üzemelő - az 1-es villamos vonal rendszere tekinthető. A kétoldali betáplálás az üzembiztos működést, a hosszabb szakaszok az energia-visszatáplálás lehetőségét adják. A munkavezeték keresztmetszete megnövekedett. A 2x100 mm2 munkavezeték helyett 4x150 mm2 munkavezeték került elhelyezésre.

    A nagyobb tömegű felsővezeték-rendszer dinamikus viselkedése következtében a kemény pontokon (troli keresztezés, kitérő) nagyobbat üt vissza az áramszedőre, mely következtében az elavult áramszedők gyakrabban törnek. A troli / villamos keresztezések a korábbival megegyező rendszerben épültek újjá.

    A forgalom gyorsítása érdekében új, Siemens típusú szakaszszigetelők kerültek beépítésre, melyeknél teljes terheléssel, lassítás nélkül haladhatnak át a szerelvények. Az esetleges üzemzavar elhárítás gyorsabbá és biztonságosabbá tétele érdekében módosítjuk szerkezetüket, és így az adott szakaszon történő hibajavítás mellett a villamos forgalom a szomszédos tápszakaszokban fenntartható.

    Ugyanakkor, a további szakaszolhatóság lehetőségét megteremtjük.

    A kivitelezés teljes befejezése után, és üzemi tapasztalatok alapján az esetleg szükséges módosításokat elvégezzük.

    A jármű

    A Ganz csuklós villamosok áramszedője már nem tekinthető korszerűnek. Szánszerkezete viszonylag nagy billenést enged meg, ami ugyan jó kontaktust biztosít folyamatos felsővezeték alatt, de minden kemény pontnál kibillenésre hajlamos, így a széncsúszója elakadhat, megsérülhet.

    Tekintettel arra, hogy a felsővezeték rendszer próbaüzemére a 2-es metró pótlási feladatai és a közúti forgalmi rend miatt nem volt mód, csak néhány próbamenet teljesült, így az új, keményebb felsővezeték rendszer "kiválogatta és kiselejtezte" azokat az áramszedőket, amelyeket a régi, lágyabb és már bekopott rendszer még éppen "elfogadott".

    Azon troli/villamos keresztezésben, ahol rövid idő alatt több áramszedő szén is megsérülhetett a kivitelező a biztonság fokozása érdekében az un. fel- és lefutási részeket meghosszabbította.

    Nehezítette a hiba behatárolását, hogy ha a széncsúszó elreped, vagy részben kitörik, nem feltétlenül következik be azonnali meghibásodás, esetleg a jármű még több órát is üzemel, így fontos a repedt és hiányos csúszószenek mielőbbi kiszűrése. Ezért a végállomásokon napközben szemrevételezéssel többször ellenőrzik a áramszedők állapotát.

    A felsővezeték és a jármű kölcsönhatása

    Minden új, komplex rendszer felújítása vagy átépítése után több probléma is adódhat az üzemelés beindulása után ezek csökkenő tendenciát mutatnak és beállnak a normál értékre, megfelelve ezzel a meghibásodások elméletét szemléltető klasszikus "kádgörbének".

    Az új rendszernél is volt néhány olyan hiba, amely eredményezhette az áramszedő sérüléseket, azonban a vizsgálat szerint döntő többségében az átmeneti állapotban még üzemelő régi, 30 éves járművek áramszedői okozták a meghibásodásokat.

    Elemezve a vonali meghibásodások okait, megállapítható, hogy először az I. ütem végét követő 5 napon belül, és a többi a II. ütem június 9-ei befejeződése után keletkezett. Mivel ugyanazon a szakaszon (Nyugati tér és Mester u.) között jelentkeztek a hibák, ezért kijelenthető, hogy nem a felsővezeték rendszernél volt a hiba, hanem a jármű áramszedőjénél.

    Vezetéstechnikai kérdések

    Az áramellátási rendszer korszerűsítése után sikerült elérni, hogy az egyes szakaszokon 10-15% vontatási feszültségesés megszűnt, ezzel a jármű nagyobb vonóerőt kap. A járművek azonos vezetési stílus mellett jobban gyorsulnak. A troli keresztezésekben való áthaladást vizsgálva megállapítható, hogy az előírt 35 km/ó sebességet esetenként túllépik a járművezetők. A járművezetőknek nem volt módjuk gyakorolni, így csúcsterhelés mellett kell az új vezetési stílust elsajátítani.

    Összefoglalás

    Összefoglalva megállapítható, hogy minden új komplex rendszer esetében bizonyos illesztési időszak szükséges, amelynek a mértékét megfelelő intézkedésekkel lehet mérsékelni.

    Tekintettel arra, hogy a rendszer végleges és teljes kialakítása és szabályozása, valamint a vizsgálatok alapján meghatározott Intézkedési Program végrehajtása folyamatban van, várhatóan a hibajelenségek száma minimálisra csökken, és az új járművek üzembeállításával ez várhatóan teljesen megszűnik.