A 150 éves Budapest közlekedéstörténetének hőskorát eleveníti fel április 17-től május közepéig a BKV két metrószerelvényen.

A Pest-Buda 1800-as évekbeli közlekedési viszonyait bemutató, sok-sok korabeli fotóval illusztrált, informatív kiállítást stílszerűen egyik legmodernebb közlekedési eszközünkön, az Alstom Metropolison láthatják utasaink. Az 510 és 514 számú, az M2-es vonalon közlekedő szerelvényekre – amelyeken a galéria képei utaznak –, a kor utazóközönsége 150 évvel ezelőtt bizonyára alaposan rácsodálkozott volna.

A nagyívű kiállítás 26 tablón mutatja be, milyen hatással volt a közösségi közlekedés fejlődése arra, hogy a megszülető Budapest ilyen gyorsan európai nagyvárossá váljon, illetve hogy a városfejlődés hogyan hatott vissza a közösségi közlekedés modernizációjára. Tárlatunk felidézi, melyek voltak a „társas közlekedés” első eszközei. Omnibuszon és a lóvasúton már Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülése előtt is közlekedtek. Előbbi 1832-ben indult és hamarosan városi folklórunk része lett (Éjjel az omnibusz tetején). Ki gondolná, hogy a lóvontatta társas szekér – amely 12-24 utast tudott szállítani –, még 1926-ban is szállított utasokat a fővárosban (a Margit-szigeten)! Hasonló volt ehhez az 1866-ban induló lóvasút, amely már kötött pályán járva gyorsabb volt, és több utast szállított. Két évtized múltán azonban elkezdték kiszorítani őket pályájukról az elektromos árammal hajtott, Budapesten nagyon gyorsan szaporodó villamosok, hozzájárulva az új főváros  robbanásszerű fejlődéséhez. Olyannyira, hogy sorra alakultak a kötöttpályát építő és villamosokat közlekedtető társaságok. Velük egyidejűleg indultak el az eleinte gőzvontatású, majd szintén „áramvonalasított” helyiérdekű vasutak Soroksár, Dunaharaszti, Cinkota, Kerepes, Gödöllő, Szentendre, és Ráckeve felé (BHÉV).

Lényegében egyidős a fővárossal a modernizálva máig megőrzött Budai Hegypálya (ma Budavári Sikló) és a Fogaskerekű Vasút, a Millenniumi Földalatti Vasút (MillFAV vagy népszerűbb nevén kisföldalatti) pedig már egy modern európai nagyváros máig csodált alkotása.

Az új közlekedési formák bevezetése körül olyan nagy egyéniségek bábáskodtak, mint Gróf Széchenyi István és a fia Ödön, Gróf Károlyi Sándor, Baross Gábor vagy Balázs Mór, akiknek arcélét és szerepét szintén felidézzük az utazóközönség számára. A világviszonylatban technikai mérföldkőként számon tartott földalatti például Balázs Mór javaslatára született, miután felszíni vasúti pálya építését „városszépészeti okokból” az 1876-ban átadott elegáns sugárútra nem engedélyezték. A kényszerhelyzet végül olyan megoldáshoz vezetett, amely a városi közlekedés legnagyobb innovációja. A sikló ötlete pedig Széchenyi Ödöntől származott, aki Lyonban találkozott a világ első ilyen járművével. Sokan nem tudják, hogy a nagy szintkülönbségeket könnyedén áthidaló megoldás ma is használatos, néhány éve Luxemburgban adtak át hasonlót. A jövőre 150 éves Fogaskerekű szintén úttörő megoldás volt, amely – csupán néhány évvel a svájci és osztrák megvalósítás után – nálunk is megszületett. Metrógalériánkat végignézve egyirányú az a folyamat,  amelynek köszönhetően az új főváros – főbb közlekedési csomópontjait, főútjait, hídjait is számba vesszük – dinamikusan fejlődve csakhamar metropolisszá vált.

A kiállítás kapcsán egy kis játékra hívjuk utasainkat! A város első közösségi közlekedési eszköze az 1817-ben készült Carolina volt. Vajon milyen közlekedési eszköz volt ez? Derítse ki a BKV Budapest 150 – A városegyesítés korának közösségi közlekedése című metrókiállításán, és küldje be a választ május 15-ig, a kiállítás zárásáig a muzeum@bkv.hu e-mail címre. Játékos kedvű utasainknak egy páros belépővel kedveskedünk a Deák téri vagy szentendrei múzeumunkba.

2023. 04. 17.

BKV Zrt.

A cikk galériája