Az integritást sértő események kezeléséről szóló tájékoztató

 

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) elkötelezett a transzparencia és etikus működés mellett.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) kormányrendeletben (a továbbiakban: Gtbkr.) foglalt, továbbá a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Panasztv.) foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Társaság a működése során felmerülő integritást sértő események, kockázatok – ideértve a Panasztv-ben meghatározott jogellenes cselekményeket mulasztásokat, valamint egyéb visszaéléseket is – bejelentésére vonatkozó belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

Integritást sértő esemény minden olyan esemény, amely a Társaságra vonatkozó jogszabályoktól, társasági szabályozásoktól, Etikai Kódexben foglaltaktól, valamint a Társaság célkitűzéseinek, értékeinek és elveinek megfelelő működéstől eltér. Az integritást sértő esemény fogalma magában foglalja a Panasztv. szerinti visszaélést is.

 

Súlyos integritást sértő eseményeknek minősülnek:

• olyan esemény, amely a Társaság zavartalan működését, közfeladatainak ellátását sérti, veszélyezteti,
• olyan esemény, amely a Társaság hírnevét károsan befolyásolja,
• korrupció, csalás, visszaélés,
• olyan esemény, cselekmény és mulasztás, amely a Társaságra nézve vagyoni hátránnyal jár,
• minden olyan esemény, cselekmény vagy mulasztás, amely bírósági vagy hatósági eljárást vonhat maga után,
• a Társaság Etikai Kódexében foglaltak súlyos megsértése.

 

Az integritást sértő eseményekre vonatkozó – ideérve a Panasztv-ben foglalt visszaéléseket is – bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat a Megfelelést Támogató Osztály (a továbbiakban MTO) látja el.

1. Kik tehetnek bejelentést?

a) a Társaság által foglalkoztatott;

b) a Társaságnál működő érdekvédelmi vagy érdekképviseleti szervezet tagja;

c) az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;

d) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;

e) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll;

f) a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is;

g) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;

h) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;

i) a Társasággal az e) f) vagy h) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;

j) az a személy, akinek az e) f) vagy h) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt;

k) bárki, aki a Társaságra vonatkozó integritást sértő eseményről releváns információval rendelkezik.

 

2. Hogyan lehet bejelentést tenni?

a) szóban (személyesen): az MTO bejelentések fogadására kijelölt irodájában (1072 Budapest, Akácfa u. 15. 225. iroda) előzetes egyeztetést követően. Az MTO osztályvezetője, illetve szakértője felé személyesen megtett bejelentésekről jegyzőkönyv készül.

b) írásban:

• e-mail: monddel@bkv.hu,
• BKV Zrt. 1980 Budapest, Pf. 11.; Feltüntetendő: „Megfelelést Támogató Osztály, s.k. felbontásra”,
• A BKV Zrt. 1072 Budapest, Akácfa utca 15. szám alatti Székházának Főbejáratánál kihelyezett postaládában. 

3. Mit kell tartalmaznia egy bejelentésnek?

a) a bejelentéssel érintett személy(ek), amennyiben ismert, a szervezeti egység(ek) nevét,

b) a bejelentés tárgyát képező esemény, cselekedet, kockázat, részletes leírását,

c) az eseményhez, cselekedethez kapcsolódó lényeges információ(ka)t, dokumentumokat,

d) amennyiben a Bejelentő vállalja, úgy nevét és elérhetőségét.

 

A bejelentések kezelése során úgy kell eljárni, hogy a bejelentő jogos érdeke ne sérüljön.

A jóhiszemű bejelentőt – az alábbiakban rögzített kivételével – nem érheti semmiféle hátrány, retorzió, diszkrimináció a bejelentés megtétele miatt, akkor sem, ha a bejelentés a vizsgálat során megalapozatlannak bizonyul.

Amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt, és

• ezzel bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merült fel, személyes adatai az eljárás lefolytatására jogosult szerv részére átadásra kerülhetnek,
• alappal feltételezhető, hogy másnak jogellenes kárt, vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv/személy részére átadásra kerülhetnek.

A bejelentés beérkezéséről/kézhezvételéről azonnal, de legkésőbb hét napon belül a bejelentőnek visszaigazolás kerül megküldésre az eljárás megindításáról vagy mellőzéséről, illetve a mellőzés indokáról. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az e törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról. 

A bejelentéssel érintett személy a bejelentés vizsgálatának megkezdésekor részletes tájékoztatást kap a bejelentésről, személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatainak kezelésére vonatkozó szabályokról. A bejelentéssel érintett személy azonnali tájékoztatására kivételesen indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás a bejelentés kivizsgálását meghiúsítaná.

A bejelentőnek, a bejelentéssel érintett személy, illetőleg bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személyek személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyának orvoslása vagy megszüntetése céljából kerülnek kezelésre.

A bejelentések kezelését az MTO munkavállalói látják el. A bejelentést követően haladéktalanul vizsgálatra kerül, hogy az integritás tárgyú bejelentésnek minősül-e 

4. Mikor mellőzhető a bejelentés kivizsgálása?

• ha a bejelentő nem azonosítható és ez akadályozza az eljárás eredményes lefolytatását,
• ha a vizsgálat megindításához a bejelentés nem tartalmaz elegendő információt, és a bejelentő a hiánypótlásra irányuló felhívás ellenére nem bocsát rendelkezésre további releváns információt, dokumentumot,
• ha a bejelentés korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,
• ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentéssel érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban,
• ha a bejelentést megalapozó esemény és a bejelentés időpontja között eltelt idő az ügy kivizsgálását ellehetetleníti,
• nyilvánvalóan alaptalan, illetve kizárólag véleményt tartalmazó bejelentés esetén.

6. Ügyintézési határidő és a bejelentés kivizsgálása 

Beérkezéstől, kézhezvételtől számított legfeljebb harminc napon belül kerül a bejelentés kivizsgálásra, különösen indokolt esetben a vizsgálat időtartama meghosszabbítható, de ebben az esetben sem haladhatja meg a vizsgálat időtartama a három hónapot. A kivizsgálás időtartamának meghosszabbításáról a bejelentő részére tájékoztatás kerül megküldésre az indokok ismertetésével és a kivizsgálás várható idejének megjelölésével. A bejelentés kivizsgálása során a tények tisztázása, események körülmények feltárása érdekében sor kerülhet a bejelentő, a bejelentéssel érintett személy, és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező további személy meghallgatására is.  A meghallgatott személynek lehetősége van arra, hogy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, bizonyítékokkal támassza alá.  

7. Bejelentés kivizsgálásának eredményéről történő tájékoztatás

A bejelentés kivizsgálásának eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt – amennyiben elérhetősége rendelkezésre áll – az MTO írásban tájékoztatja, kivéve, amennyiben elérhetőségét nem adta meg.