A budapestiek jobbára a közösségi közlekedést részesítik előnyben, ha a munkahelyükre, vagy a városon belül utaznak. Budapesten a közösségi közlekedés bonyolítja le az utazások mintegy 60 százalékát, míg a fennmaradó 40 százalékot a személygépkocsi forgalom, illetve egyéb közlekedés teszi ki. A városi közlekedés új alternatívákat keres világszerte. A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepe kiemelten fontos ebben az új társadalmi és mobilitási közegben, amely a környezet számára a lehető legkisebb terhelést okozó, és a természeti erőforrásokkal takarékosan bánó versenyképes közösségi közlekedés megvalósítását jelenti.

Budapest szerepkörének alakulása erőteljesen függ attól, hogy geopolitikai helyzetét kihasználva, versenyképes közlekedési infrastrukturális ellátottságát fejleszti. A közösségi közlekedés sokkal jobb például, mint a budapesti városi közlekedés. Ennek történelmi okai is vannak: a sugaras városszerkezet, a Duna elválasztó hatása, mely a hidak, alagutak, elkerülő utak hiányában a sűrűn beépített belső kerületek felé tereli a közlekedést. Ebben a fővárosi közösségi közlekedés hálózata viszont kifejezetten versenyképes és fejlődőképes. Ezt a szerencsés lehetőséget kihasználva és új alternatívákat keresve a BKV Zrt. stratégiai kérdésként kezeli utasbarát közlekedésfejlesztésében a szolgáltatások minőségi javulását.

Napjainkra Budapest úthálózata nem bír el nagyobb forgalmat, ha a gépkocsit naponta használók száma ilyen nagy mértékben növekszik. Az összehangolt járatok, az ütemes menetrend, a kötöttpályás közlekedés prioritása, az új, az Európai Unió szabványainak megfelelő, környezetbarát járműpark fejlesztése mind olyan cél, amely a lakosságot magasabb színvonalú szolgáltatásokkal ösztönzi arra, hogy a közösségi közlekedést részesítse előnyben.

A közlekedési eredetű légszennyezés 60%-át a személyautók, 34%-át a tehergépjárművek és csupán 6%-át adja a közösségi közlekedés. A BKV Zrt.-nek nagy szerepe és motivációs hatása van a főváros levegőszennyezettségének pozitív változásaiban. A városi közlekedés károsanyag-kibocsátásában legkevésbé a közösségi közlekedés a felelős!

A fővárosi közlekedési társaság célja, hogy olyan környezetvédelmi alternatívákat dolgozzon ki, mely a lehető legkisebb terhelést okozó és a természeti erőforrásokat takarékosan felhasználó, versenyképes közösségi közlekedés megvalósítását teremtik meg. Jelentősen javítaná a közösségi közlekedés sebességét egy széleskörű buszsáv program is. Természetesen, sehol a világon nem tudják az autóbusz-közlekedést teljesen helyettesíteni, azonban a kötöttpályás közlekedés favorizálása világszerte előtérbe kerül.

Mindezeket figyelembe véve, mindannyiunk érdeke, hogy a közösségi közlekedés javára a személyautók használata csökkenjen.