A társaság belső ellenőrzése szeptemberben derítette ki, hogy több, a BKV Zrt. által többnyire vezető beosztásban foglalkoztatott személy akkora végkielégítést vett fel távozáskor, amely mértéke a jó erkölcsbe ütközik - esetükben munkaügyi peres eljárást indított a BKV. Mind a 31 esetben a közlekedési társaság számára "súlyosan előnytelennek" minősített szerződések illetve megállapodások alapján történt kifizetésekről van szó. A munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a megállapodások a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a munkavállalók javára, és a BKV kárára. Az esetek között akad olyan - nem is egyedülálló példa -, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető - ismét néhány hónap eltelte után - közös megegyezéssel távozott a vállalattól; a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás - végkielégítés nélkül - így egy évi átlagkeresetre nőtt.