Budapest autóbusz-hálózata erre az időszakra lényegében kialakult, egy-egy új viszonylat létesítésére csak az épülő lakótelepek kiszolgálása érdekében került sor.
Budapesten az átkelő-, és a helyi hajózás 1968 óta a BKV alá tartozik.
Óbuda, Buda és Pest egyesítésének százéves évfordulója alkalmából a főváros számos új vagy felújított létesítménnyel gazdagodott. A legjelentősebbek az Andrássy úti földalatti vasút és a svábhegyi fogaskerekű vasút korszerűsítése volt.
A földalatti vonalának mai formája a centenárium idejére készült el. A régi fogaskerekű vasúti szerelvények 1973-ban közlekedtek utoljára.
1986. június 4-én átadták az utazóközönségnek - a második világháborúban súlyosan megrongálódott - a teljes körűen felújított és villamosított Budavári Siklót.
Ez időtájt, (1984.01.01-1990.12.31.) Dr. Zahumenszky József töltötte be a vezérigazgatói posztot.
A metróépítés folytatódott tovább, a metróhálózat előnye, hogy a 2-es és a 3-as vonalával érinti mindhárom nagy forgalmú vasúti pályaudvart, és, hogy a három metróvonal találkozásánál kialakításra került a Deák Ferenc téri közlekedési csomópont.
1991-ben a BKV teljes vagyona állami tulajdonból átkerült a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába. 1991.01.01-1993.06.30. között Holl Sándor volt a vállalat vezérigazgatója.
A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése 1996. január 1-jével a BKV-t gazdasági társasággá alakította, ezzel létrejött a BKV Rt.
1993.07.01-2006.12.31-ig Aba Botond látta el a vezérigazgatói tevékenységet.
1996-ban kezdődött el a Csepeli HÉV rekonstrukciója, amely 2000-ben ért véget.
1998-tól több kerületi és helyi járat is megindult (City-busz, Újhegy-busz, Palota-busz stb.), amelyek az adott körzet legfontosabb egészségügyi- és közintézményeit kötik össze.
A BKV Rt. folytatta a korábbi években megkezdett járműkorszerűsítési és járműbeszerzési programját, amelynek keretében már az esélyegyenlőség jegyében kialakított, a mozgáskorlátozott, illetve nehezebben mozgó idős- és kisgyermekes utasok igényeinek megfelelő járműveket szerez be.
2001-tõl már 4 db speciális autóbusz segíti a mozgásukban korlátozottak közlekedését, a járművek ún. háztól-házig (megrendeléses) rendszerben működnek.
Az utaskiszolgálás javítása érdekében 2003-ban a VII. kerületi Akácfa utcában megnyílt a BKV Rt. központi ügyfélszolgálata, ahol tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők: járatokkal, menetrenddel, a jegyek-, és bérletek árával, használatával kapcsolatban.
2006. február 6-ától a Társaság új neve: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, azaz BKV Zrt.
2007.01.01.-2008.04.15-ig Antal Attila volt a társaság vezérigazgatója, majd 2008.02.19.2008.08.31-ig Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató irányította a BKV Zrt.-t.
Dr. Kocsis István 2008.09.01-én vette át a társaság vezérigazgatói pozícióját.
Dr. Kocsis István távozása után - 2011. 09.05-től átmenetileg - Dr. Várszegi Gyula, az Igazgatóság elnöke látta el a vezérigazgatói teendőket, majd őt 2012. február 14-től Bolla Tibor követte.
2012. május 1-jétől a BKV tisztán üzemeltetői vállalattá alakult, így a közlekedésszervezési, menetrendkészítési, forgalomirányítási, utastájékoztatási, jegy- és bérletértékesítési, ellenőrzési feladatok a Budapest Közlekedési Központhoz kerültek. A járművek – valamint a sikló, libegő - , és az ezekhez tartozó infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása és a kapcsolódó kiegészítő tevékenységek a BKV Zrt. hatáskörében maradtak.
A társaságunk 5 nagy ágazatot (autóbusz, villamos, metró, HÉV, trolibusz) működtet integrált rendszerben. Ezen túlmenően az – elsősorban idegenforgalmi jelentőségű – fogaskerekű vasutat, a siklót, a libegőt és a hajózást is fenntartja.
A BKV Zrt. saját és jogelődjei múltját két múzeum fenntartásával és nosztalgiajáratok üzemeltetésével is őrzi.
A Társaság járatai évente mintegy 1,4 milliárd utast szállítanak.
