Közös erővel a bliccelők ellen
A főváros cégei összefogtak a hatékonyabb jegyellenőrzés érdekében
A főváros új vezetése és a Budapesti Közlekedési Központ által kezdeményezett és az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás alapján a budapesti tömegközlekedési eszközökön 2011. január 11-étől a közterület-felügyelők is részt vesznek a jegyellenőrzésben. Az eredményes munka érdekében a jövőben sokkal szorosabb együttműködés várható a Fővárosi Közterület-felügyelet, a BKK és a BKV között.
A közösségi közlekedéssel utazók közül sajnálatos módon a BKV becslései szerint hozzávetőlegesen 13%-a bliccel, ami évente átlagosan kb. 10 milliárd forinttal rövidíti meg a közlekedési társaság kasszáját. Ezen forrás hiánya is nagyban hozzájárul a BKV járműparkjának szomorú állapotához. A Budapesti Közlekedési Központ és a Fővárosi Közterület-felügyelet ezért a közterület-felügyelők bevonásával fokozzák a jegyellenőrzés hatékonyságát és veszik fel a kesztyűt a bliccelés ellen.
A közterület-felügyelő hivatalos személy és így igazoltathat is, melynek következtében a bliccelők elveszítik annak lehetőségét, hogy fiktív adatokat diktáljanak be az ellenőrnek, hiszen nem bújhatnak ki a személyazonosságukat igazoló okirat bemutatása elől. Természetesen továbbra sem a pótdíjazás a cél, hanem a viteldíj-fizetési hajlandóság ösztönzése, azonban ehhez az ellenőrzés szigorítására és a pótdíj-fizetés elkerülhetőségének korlátozására van szükség. A szabályosan, jeggyel, bérlettel vagy jogosan ingyenes utazók felé is tartozunk azzal, hogy ne lehessen a pótdíj megfizetése elől kibújni bliccelőként.
A megállapodás alapján január 11-étől 3 hónapos próbaidőre a közterület-felügyelők - természetesen előzetes képzést követően - a BKV-ellenőrökkel közösen látnak el szolgálatot. A közös fellépésre a Rákóczi úton közlekedő autóbuszjáratokon (pl. 7, 7E, 173, 173E jelzésű autóbuszokon), továbbá 4-es és 6-os villamosok teljes vonalán számíthatnak az utasok. Az ellenőri feladatokat továbbra is a BKV ellenőrei látják el, a közterület-felügyelők, mint igazoltatásra jogosult hivatalos személyek abban lesznek a segítségükre, hogy azon jegy vagy bérlet nélkül utazókat igazoltassák, akik az ellenőröknek nem hajlandók személyazonosságukat személyazonosításra alkalmas, hivatalos, fényképes igazolvánnyal igazolni (pl. személyazonosító igazolvány, útlevél, jogosítvány), igazoltatás megtagadása esetén pedig rendőri közreműködést von be az eljáró felügyelő. A Fővárosi Közterület-felügyelet jegyellenőri támogató feladatát a BRFK-val szoros együttműködésben végzi majd. A közterület-felügyelők nem csak a jegyellenőrzéseknél nyújtanak majd segítségét. A tömegközlekedési járműveken való jelenlétükkel az utasok biztonságérzetét is növelik, hiszen a felügyelők felléphetnek a zsebtolvajokkal, illetve a rongálókkal, randalírozókkal szemben is. A Budapesti Közlekedési Központ elsődleges célja, hogy növekedjen az utasok biztonságérzete és a járműveken a biztonság, ennek része a közterület-felügyelők bevonása mellett a járművek bekamerázása és az ehhez szükséges - szintén nemrégiben megszületett - jogszabályi változás is.
A BKV-nak jelenleg 34,8 milliárd forint pótdíjból származó kintlévősége van, amit fejlesztésekre, új járművekre lehetne fordítani, ha a bliccelőktől valós személyi adatok alapján a BKV ezt be tudná hajtani. A közterület-felügyelők bevonásának elsődleges célja, hogy csökkenjen a fiktív adatokat megadók száma, illetve növekedjen a pótdíjfizetési hajlandóság. Az elmúlt év adatai alapján a pótdíjazási események során a bliccelők 43%-a nem igazolta magát hivatalos okmánnyal, hanem bediktálta az adatokat (30%), vagy fénykép nélküli dokumentumot adott át adatfelvételre, például lakcímet azonosító hatósági igazolványt (10%), továbbá hamisított magánokiratot vagy közokiratot mutatott be.
A felügyelők új feladataira a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 2010. január elsejétől hatályos változása ad jogi alapot. A változások közül az egyik legjelentősebb, hogy a közterületi rend és tisztaság védelme mellett a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásában, szerződésszerű használatának ellenőrzésében és az önkormányzati vagyon védelmében is szerepet kapnak a települési önkormányzat közterület-felügyeletei.
Az intézkedéssel tehát a szabályosan utazó, jogkövető utasok járnak jól: a tömegközlekedés járművein nő a biztonság a közterület-felügyelők jelenlétével, reményeink szerint csökkenhet a rongálások és zsebtolvajlások száma. A jogkövető utasnak ugyanígy érdeke az is, hogy a jegyvásárlási és a pótdíj-fizetési hajlandóság növekedjen és így több forrás jusson a tömegközlekedés fejlesztésére. Eddig a jegyét vagy bérletét megváltó utas úgy érezhette, hogy a szabályokat megszegők járnak jobban, hisz ha elkapják őket, akkor se biztos, hogy szembe kell nézzenek bliccelésük következményeivel. Ezen szeretnénk végérvényesen változtatni, a szabályokat betartó budapesti tömegközlekedők érdekében.
A Budapesti Közlekedési Központ és a Fővárosi Közterület-felügyelet a jövőben is fenntartja a szoros együttműködését, számos területen folyik tovább az együttműködés, így például a teherforgalmi behajtási díjak ellenőrzésénél, vagy a taxiállomás-használat ellenőrzésénél.
Budapesti Közlekedési Központ
Fővárosi Közterület-felügyelet
BKV Zrt.
A főváros új vezetése és a Budapesti Közlekedési Központ által kezdeményezett és az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás alapján a budapesti tömegközlekedési eszközökön 2011. január 11-étől a közterület-felügyelők is részt vesznek a jegyellenőrzésben. Az eredményes munka érdekében a jövőben sokkal szorosabb együttműködés várható a Fővárosi Közterület-felügyelet, a BKK és a BKV között.
A közösségi közlekedéssel utazók közül sajnálatos módon a BKV becslései szerint hozzávetőlegesen 13%-a bliccel, ami évente átlagosan kb. 10 milliárd forinttal rövidíti meg a közlekedési társaság kasszáját. Ezen forrás hiánya is nagyban hozzájárul a BKV járműparkjának szomorú állapotához. A Budapesti Közlekedési Központ és a Fővárosi Közterület-felügyelet ezért a közterület-felügyelők bevonásával fokozzák a jegyellenőrzés hatékonyságát és veszik fel a kesztyűt a bliccelés ellen.
A közterület-felügyelő hivatalos személy és így igazoltathat is, melynek következtében a bliccelők elveszítik annak lehetőségét, hogy fiktív adatokat diktáljanak be az ellenőrnek, hiszen nem bújhatnak ki a személyazonosságukat igazoló okirat bemutatása elől. Természetesen továbbra sem a pótdíjazás a cél, hanem a viteldíj-fizetési hajlandóság ösztönzése, azonban ehhez az ellenőrzés szigorítására és a pótdíj-fizetés elkerülhetőségének korlátozására van szükség. A szabályosan, jeggyel, bérlettel vagy jogosan ingyenes utazók felé is tartozunk azzal, hogy ne lehessen a pótdíj megfizetése elől kibújni bliccelőként.
A megállapodás alapján január 11-étől 3 hónapos próbaidőre a közterület-felügyelők - természetesen előzetes képzést követően - a BKV-ellenőrökkel közösen látnak el szolgálatot. A közös fellépésre a Rákóczi úton közlekedő autóbuszjáratokon (pl. 7, 7E, 173, 173E jelzésű autóbuszokon), továbbá 4-es és 6-os villamosok teljes vonalán számíthatnak az utasok. Az ellenőri feladatokat továbbra is a BKV ellenőrei látják el, a közterület-felügyelők, mint igazoltatásra jogosult hivatalos személyek abban lesznek a segítségükre, hogy azon jegy vagy bérlet nélkül utazókat igazoltassák, akik az ellenőröknek nem hajlandók személyazonosságukat személyazonosításra alkalmas, hivatalos, fényképes igazolvánnyal igazolni (pl. személyazonosító igazolvány, útlevél, jogosítvány), igazoltatás megtagadása esetén pedig rendőri közreműködést von be az eljáró felügyelő. A Fővárosi Közterület-felügyelet jegyellenőri támogató feladatát a BRFK-val szoros együttműködésben végzi majd. A közterület-felügyelők nem csak a jegyellenőrzéseknél nyújtanak majd segítségét. A tömegközlekedési járműveken való jelenlétükkel az utasok biztonságérzetét is növelik, hiszen a felügyelők felléphetnek a zsebtolvajokkal, illetve a rongálókkal, randalírozókkal szemben is. A Budapesti Közlekedési Központ elsődleges célja, hogy növekedjen az utasok biztonságérzete és a járműveken a biztonság, ennek része a közterület-felügyelők bevonása mellett a járművek bekamerázása és az ehhez szükséges - szintén nemrégiben megszületett - jogszabályi változás is.
A BKV-nak jelenleg 34,8 milliárd forint pótdíjból származó kintlévősége van, amit fejlesztésekre, új járművekre lehetne fordítani, ha a bliccelőktől valós személyi adatok alapján a BKV ezt be tudná hajtani. A közterület-felügyelők bevonásának elsődleges célja, hogy csökkenjen a fiktív adatokat megadók száma, illetve növekedjen a pótdíjfizetési hajlandóság. Az elmúlt év adatai alapján a pótdíjazási események során a bliccelők 43%-a nem igazolta magát hivatalos okmánnyal, hanem bediktálta az adatokat (30%), vagy fénykép nélküli dokumentumot adott át adatfelvételre, például lakcímet azonosító hatósági igazolványt (10%), továbbá hamisított magánokiratot vagy közokiratot mutatott be.
A felügyelők új feladataira a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 2010. január elsejétől hatályos változása ad jogi alapot. A változások közül az egyik legjelentősebb, hogy a közterületi rend és tisztaság védelme mellett a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásában, szerződésszerű használatának ellenőrzésében és az önkormányzati vagyon védelmében is szerepet kapnak a települési önkormányzat közterület-felügyeletei.
Az intézkedéssel tehát a szabályosan utazó, jogkövető utasok járnak jól: a tömegközlekedés járművein nő a biztonság a közterület-felügyelők jelenlétével, reményeink szerint csökkenhet a rongálások és zsebtolvajlások száma. A jogkövető utasnak ugyanígy érdeke az is, hogy a jegyvásárlási és a pótdíj-fizetési hajlandóság növekedjen és így több forrás jusson a tömegközlekedés fejlesztésére. Eddig a jegyét vagy bérletét megváltó utas úgy érezhette, hogy a szabályokat megszegők járnak jobban, hisz ha elkapják őket, akkor se biztos, hogy szembe kell nézzenek bliccelésük következményeivel. Ezen szeretnénk végérvényesen változtatni, a szabályokat betartó budapesti tömegközlekedők érdekében.
A Budapesti Közlekedési Központ és a Fővárosi Közterület-felügyelet a jövőben is fenntartja a szoros együttműködését, számos területen folyik tovább az együttműködés, így például a teherforgalmi behajtási díjak ellenőrzésénél, vagy a taxiállomás-használat ellenőrzésénél.
Budapesti Közlekedési Központ
Fővárosi Közterület-felügyelet
BKV Zrt.