Környezetvédelem és hatékonyság a közösségi közlekedésben

A városi közlekedés új kultúrája felé mutató irányelvek

Az összehangolt járatok, ütemes menetrend, a GPS alapú nyomkövetés, a kötöttpályás közlekedés prioritása, az új EU szabványos, környezetbarát járműpark fejlesztése mind olyan célja a BKV Zrt-nek, mely a környezet számára a lehető legkisebb terhelést okozó és a természeti erőforrásokat takarékosan felhasználó versenyképes közösségi közlekedés megvalósítását jelenti.

Ma Budapesten a közösségi közlekedés bonyolítja le az utazások mintegy 60 százalékát, míg 40 százalékát a személygépkocsi forgalom, illetve egyéb közlekedés teszi ki. Ugyanakkor a közlekedési eredetű légszennyezés 60 százalékáért felelősek a személyautók, 34 százalékáért a teherautók és csupán 6 százalékát adja a közösségi közlekedés. A BKV Zrt. a főváros közlekedésében meghatározó szerepet tölt be hozzájárulva ahhoz, hogy a főváros környezetminősége elfogadható vagy annál is jobb legyen. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a BKV járműparkja tovább fiatalodott, de még nem eléggé. Főleg a villamosjáratokon történő új beszerzések, például a 40 db modern Combinó járművek javítják a statisztikát.

A kötöttpályás közlekedés favorizálása világszerte előtérbe kerül. Az Egyesült Államokban, ahol a motorizáció a legfejlettebb a világon, mégis a metropoliszokban számos helyen villamospályákat fektetnek le a túlterhelt városi közúti és autóbuszos közlekedés helyett. San Francisco, Detroit, Phoenix utcáin a 70 éve felszedett villamossíneket most újra lefektetik és több kilométer hosszan kapcsolják be a városi közlekedésbe. Ráadásul ez egy Brüsszel által jóváhagyott és kezdeményezett Uniós trend is, mely szerint 2010-re a kötöttpályás közlekedés arányát mindenhol javítani kell.

Amíg egy modern, környezetbarát autóbusz éves összkárosanyag kibocsátása 1,8 tonna, addig egy dízel személygépkocsié átlagos használattal 0,2 tonna, addig egy Combino villamosé nulla. Ha az erőművek által termelt villamosenergia károsanyag-kibocsátását is figyelembe vesszük, akkor is elenyésző arányaiban, ahhoz képest, amit egy autóbusz környezetre ható terhelése jelent.
A villamos, metró, fogaskerekű, trolibusz, HÉV vonalak kiépítése drágább ugyan, de megtérülési hasznuk sokkal nagyobb, mint az autóbuszé. Nem beszélve a zajszint csökkentéséről, a dugók terhelte nagyvárosi közlekedés sajátosságai ellenére ezek a zárt pályán haladva nagyobb számú utast szállítva fajlagosan hatékonyabbak.

Természetesen sehol a világon nem tudják az autóbuszközlekedést teljesen helyettesíteni. Azonban a menetrendek összehangolt, ütemes változtatásával, egy nagyváros valós igényeihez igazítva pénzt, energiát és időt lehet megtakarítani. A környezet védelmét jelenti az is, hogy ahol párhuzamosságok vannak, ott a kötöttpályás közlekedést kell előtérbe helyezni. Ez társadalmi felelősség, mely egy csendesebb, tisztább Budapest képét vetíti elő. Független környezetmérnöki vizsgálatok szerint az ésszerűbb ütemes menetrendekkel, a kötöttpályás közlekedés fejlesztésével a budapesti károsanyag-kibocsátás jelentősen csökkenthető.

A motorizáció olyan mértékben nő, hogy csak egy reális alternatíva lehet versenyképes vele szemben. Ez pedig a gyorsvasúti fejlesztés, metró, HÉV, villamospályák korszerűsítése, új vonalak építése, a meglévők összekötése. Az autóbuszközlekedésnél pedig a dugók kikerülése és ezáltal a járművek gyors haladásának biztosítása érdekében további védett buszsávok kialakítása szükséges.